Az alap portfóliójában lévő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat
A gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat.

 

Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő számos elemből álló értékpapír portfolió kialakításával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken, ez szélsőséges esetben az Alap saját tőkéjének elvesztését eredményezheti.

 

Árfolyam kockázat
A befektetési eszközök árfolyamának mozgásából fakadó kockázat. Az árfolyamok ingadozása szükséges a jövőbeni árfolyamnyereség eléréséhez, ugyanakkor minél magasabb az eszköz árának szórása (azaz az árfolyam ingadozása), annál nagyobb bizonytalanság jellemzi az eszköz jövőben várható árát.

 

Devizaárfolyam hatás
A nemzetközi tőkepiacokon történő befektetések esetében figyelembe kell venni a devizaárfolyamok mozgásából származó kockázatot is. Külföldi devizában denominált befektetési eszközöknél a forint leértékelődése (vagyis gyengülése) növeli azok forintban kifejezett értékét, míg a forint felértékelődése (erősödése) például csökkenti a külföldi devizában denominált befektetési eszközök forintban kifejezett értékét, még abban az esetben is, ha az eszköz saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.

 

Kamatláb változása
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében az eszközök árfolyamát jelentős mértékben befolyásolhatja a hozamszint megváltozása. A hozamszint emelkedése a kamatozó értékpapírok aktuális értékét csökkentheti, így például negatív hatással lehet a kamatozó pénzügyi eszközöket tartalmazó befektetési alapok teljesítményére. Minél hosszabb egy kamatozó értékpapír futamideje, annál érzékenyebb a piaci hozamok változására.

 

Visszafizetési kockázat
Olyan esetekben visszafizetési kockázatról beszélünk, amikor a kibocsátó a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében nem tudja teljesíteni a futamidő alatt felmerülő bármely kifizetését. Általánosságban megfigyelhető, hogy minél kisebb egy kötvény kibocsátójának nemfizetési kockázata, vagyis minél biztosabbnak tűnik a kamat és a tőke visszafizetése, annál magasabb lehet a kötvény árfolyama.

 

Likviditás
Az Alap portfóliójában lévő pénzügyi eszközök értékesítése negatív piaci folyamatok, pl. alacsony kereslet esetén nehézségekbe ütközhet, melynek következtében az értékesítés csak hosszabb idő után, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges.

 

Ország és politikai környezet
A hazai vagy nemzetközi politikai-gazdasági környezet által meghatározott kockázat. Az adott ország stabilitásának alacsony foka vagy csökkenése, a kedvezőtlen politikai irányvonal valamint a szabályozói környezet romlása közvetve vagy közvetlenül negatívan befolyásolhatják az adott ország gazdaságának szereplőit, ezáltal az általuk kibocsátott pénzügyi eszközök értékét is. Jellemzően egy ország magasabb szintű politikai stabilitása következtében biztonságosabbnak tekinthetőek az adott ország gazdasági szereplői által kibocsátott értékpapírjai is.

 

Makrogazdasági kockázat 
A makrogazdasági kockázatokat alapvetően a globális kormányzati költségvetési és gazdaságpolitika (fiskális politika), valamint a jegybanki döntések (monetáris politika) befolyásolják. Az, hogy ezek milyen hatással lehetnek egy adott befektetési jegyre, nagyban függ a befektetési jegy sajátosságaitól. A szigorúbbá váló fiskális politika az állampapírok árfolyamára kedvezően, míg egyes befektetési jegyek árára kedvezőtlen hatással lehet. A laza monetáris politika az alapkamat és a hozamok csökkentésén és kötvényvásárlásokon keresztül egyes befektetési jegyek esetében árfolyam emelkedést okozhat, míg ellenkező esetben a szigorodó jegybanki monetáris politikai irányzat a kamatok emelésén keresztül egyes befektetési jegyek értékének csökkenését eredményezheti. A fontosabb gazdasági mutatószámok, mint pl. az alapkamat, a munkanélküliség, az infláció alakulása, a kormányzati beruházások, az adóváltozások és az államadósság nagysága lényegesek lehetnek a különböző befektetési jegyek esetében.

 

Partnerkockázat
A pénzügyi eszközök adás vétele során a befektetési alap kezelésében és értékelésében közreműködő partnerek által vállalt kötelezettségek nem vagy részleges mértékű teljesítése esetleges veszteséget okozhat, mely hátrányosan befolyásolhatja a befektetési jegyek értékét és árfolyamát.

 

Nagyarányú tőkemozgások hatása
A befektetési jegyek esetében az egyidejűleg, az átlagosnál jóval nagyobb arányú befektetés, vagy visszaváltás hatása akár jelentősebb kockázatot is jelenthet a befektetési jegyek árfolyamára. Nagyobb mennyiségű vételi ajánlat a befektetési jegy árfolyamára pozitív hatással lehet, míg egy nagyarányú eladó megjelenése ezzel ellentétes hatást válthat ki.

 

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése 
A forgalmazás az Alapkezelő vagy a Felügyelet által felfüggeszthető, ezért előfordulhat, hogy a befektető nem az általa kívánt napon tudja megvásárolni vagy visszaváltani a befektetési jegyét.

 

Hitel kockázat 
Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet. Tekintettel arra, hogy az Alap egy adott intézménnyel szembeni összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát, egy ilyen esemény az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének jelentős csökkenéséhez vezethet.

 

Fedezeti ügyletekből fakadó kockázat
A Fedezeti ügyleteknél, amelyek mindig származtatott ügyletek segítségével történnek, az előbbi felsorolt kockázatokon felül felmerül az úgynevezett roll-over kockázat is (a fedezeti ügyletek futamideje jellemzően éven belüli, ezért szükség van azok tovább görgetésére, megújítására).

 

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem teljesítési kockázat 
Az Alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését.

 

A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozásából eredő kockázat 
A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt az Alapot illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe.